A Goldman Sachs szerint India 2075-re a világ második legnagyobb gazdaságává válhat, megelőzve nemcsak Japánt és Németországot, hanem az Egyesült Államokat is – írja a CNBC. Jelenleg India a világ ötödik legnagyobb gazdasága, Németország, Japán, Kína és az Egyesült Államok mögött.
Az egyre fontosabb digitalizáció ellenére a magyar vállalatok e tekintetben még mindig alulteljesítenek. A technológiai változások ugyan rengeteg munkahelyet fognak megszüntetni, új, magasabb hozzáadott értékkel bíró pozíciók is létre fognak jönni. Az Egyensúly Intézet kerekasztal-beszélgetésén Bíró Pál, a Google Magyarország igazgatója, Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese és Tajthy Krisztina, az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért főtitkára tárgyalta át Magyarország digitális helyzetét.
Bebizonyosodott, hogy az a technológia, amit általános mesterséges intelligencia néven emlegetünk, lényegesen gyorsabban tud fejlődni, mint azt korábban sejtettük. Az olyan masszív nyelvi modellek, mint a ChatGPT ráébresztette a szakembereket, hogy nem tíz vagy húsz, hanem egy-két évre vagyunk a „nagy áttöréstől”. Emiatt viszont azt sem tudjuk igazán, hogy pár hónap távlatában mire számíthatunk. A bizonytalanság lassan beszivárog a piaci környezetbe is. Fontos viszont leszögezni, általános mesterséges intelligencia még nem jött létre, és a legtöbb fejlesztő cég nem is ezzel foglalkozik. Jelenleg inkább szakterületekre specializált gépi tanulás van, ami viszonylag jól átlátható matematikai megoldások halmaza. Cikkemben bemutatom azt a két különböző utat, amit ma az MI fejlesztés terén külön kell választanunk, illetve azt, hogy mire számíthat az, aki MI-be szeretne fektetni.
Kína korábban hírhedt volt arról, hogy a technológiában igyekszik a nyugati megoldásokat lemásolni. Újabban azonban Peking szintet lépett, és már a taktikai tudást és a fejlesztés kezdeti lépéseit is igyekszik megszerezni. A nyugati államok aggódva szemlélik a tendenciát, viszont érdekük is fűződik, hogy elnézzék Kínának ezt a tevékenységet – írja a Business Insider.
Bár egyre többen várják el a digitális megoldások nagyobb arányú megjelenését az egészégügyben az EY tanácsadó cég nemzetközi felmérése szerint, a megkérdezettek többsége emellett nélkülözhetetlennek tartja a személyes konzultációt is.
Az amerikai kötvénybefektetők egyre nagyobb arányban alkalmaznak technológiát a fix kamatozású termékek kereskedelmében, hogy javítsák a hatékonyságot egy olyan piacon, ahol még mindig a manuális folyamatok dominálnak - derül ki a Coalition Greenwich pénzügyi elemző cég tanulmányából, amelyet a Reuters szemlézett. A jelentés szerint a fix kamatozású piac "fordulóponthoz érkezett", ahol a kereskedők kezdik felismerni a változás szükségességét, annak ellenére, hogy vonakodnak a technológia alkalmazásától.
Vang Ji kínai külügyi államtanácsos szerint mélyponton vannak a kínai-amerikai kapcsolatok, ennek gyökere pedig az Egyesült Államok "téves felfogása" Kínáról.
A klímaváltozás messze nem csupán a környezetünk megváltozásáról szól, hanem az ehhez kapcsolódó társadalmi és technológiai folyamatokról is. Ezeknek a változásoknak a felismerése óriási jelentőségű az ingatlanszektor számára, ha azt akarjuk, hogy épületeink 15 év múlva is gazdaságosan használhatók legyenek és ne a 70-80-as években épült, ma már fenntarthatatlan lakó- és irodaépületek sorsára jussanak. Az épületeknek a hosszú távú változásokhoz kell igazodniuk, ami a fizikai terek új funkcióit, a zöld technológiák használatát és az okos megoldások helyett már a kognitív épületüzemeltetést hozza magával.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió kihívásokkal néz szembe, amikor közös álláspontot kell találniuk a Kína technológiai felemelkedésével és kereskedelmi gyakorlatával kapcsolatos stratégiákról. Bár mindkét fél elismeri, hogy "kockázatmentesíteni" kell a Pekinggel fenntartott kapcsolatokat, a nemrégiben Svédországban tartott magas szintű kereskedelmi találkozó eredményeként egy olyan közös dokumentum született, amely nagyrészt elkerüli Kína kifejezett megemlítését - írja a Bloomberg.
A pénzügyi digitalizációval járó változások számos kockázatot rejtenek, amelyeket a szabályozóknak még időben kezelniük kell. Az utóbbi években egyre több figyelmet kaptak a digitális jegybankpénzek, vagy CBDC-k ( Central Bank Digital Currency), amelyek hatékony eszközöknek tűnnek a jegybankok kezében arra, hogy megvédjék a monetáris szuverenitást a digitális magánpénzekkel szemben, egyúttal erősítsék a pénzügyi stabilitást és a monetáris eszközök hatékonyságát. A témáról a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) tartott előadássorozatot csütörtökön, amelyről ebben a cikkünkben számolunk be.
Egyre több vendégmunkás dolgozik Magyarországon, akik már nem csak a szomszédból, hanem olyan távoli országokból is jönnek ide boldogulást keresni, mint Vietnam vagy éppen a Fülöp-szigetek. Eközben viszont csaknem 300 ezer aktív korú magyar ilyen vagy olyan okból nem aktív részese a munkaerőpiacnak: adja magát tehát a kérdés, hogy miért nem ebből a tartalékból töltik fel a cégek a hiányzó létszámot? A Pénzcentrum szerkesztője a KSH friss munkaerőpiaci számait megnézve beszélgetett szakértőkkel a legégetőbb témákban.
Az IVSZ közzétette álláspontját a hétköznapjainkba egyre inkább begyűrűző mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Az iparági szövetség szerint semmiképp nem járható út hátráltatni az MI-vel kapcsolatos innovációt, ugyanakkor kulcsfontosságú a megfelelő szabályozási környezet kialakítása, és a hazai munkavállalók felkészítése a magasabb hozzáadott értékű feladatok elvégzésére - a monoton feladatokat úgyis algoritmusok végzik helyettük - olvasható az IVSZ közleményében.
Technológia nélkül elérhetetlen a zöld átállás és a klímasemlegesség elérése. A gazdaság bármely területéről legyen szó, az innovációk, a digitalizáció és a most még talán ismeretlen technológiák a leghatásosabb eszközeink arra, hogy a környezet terhelése nélkül éljünk ezentúl. De vajon elegendő önmagában a technológiára hagyatkozni? A kérdésre a Portfolio Sustainable Tech 2023 konferencián keresték a választ a szakértők.
A civilizációnk sokkal törékenyebb, mint azt hinnénk, a modern társadalom összetettsége olyan nagy, hogy elég egy-két elemét kiemelni, és összeomlik az egész - mondja Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató. Május 3-ai Digital Transformation konferenciánk nyitóelőadója szerint számtalan tényező együttes hatásának eredményeként életkörülményeink a közeljövőben lényegesen megváltoznak, nekünk pedig az élhető élet fenntartásának érdekében a legjobb tudásunk és szándékaink szerint alkalmazkodnunk kell az új feltételekhez. A kutató úgy véli, a jelenleg zajló események léptéke, gyorsasága és súlyossága nem hasonlítható semmi máshoz, ami a szervezett emberi társadalmak létezése alatt eddig történt.
Az utóbbi időkben nyugtalanító híreket kaptak a startup világ szereplői. Egyelőre még nem látszik, hogy a szektort finanszírozó amerikai SVB Bank bedőlésének hatásai milyen messzire érnek el, de Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke és Szluha Dénes, a Hiventures startup üzletágvezetője szerint nincs ok az aggodalomra: a konjunkturális időszakok utáni korrekciók a fejlődés velejáró részei. Emellett tény, hogy a hazai vállalkozások versenyképességének fokozásához digitális átalakulás szükséges, az erre való vállalati és munkavállalói felkészültség kulcskérdés. Az elmúlt évek bizonyították, hogy a digitálisan érett vállalatok ellenállóbbak a válsághelyzetekkel és a piaci változásokkal szemben, ami a magas hozzáadott értéket termelő digitális munkahelyekre, így az iparra, a mezőgazdaságra és a szolgáltató szektorra különösen igaz. A magyar ipar gerincét adó kkv-szektor digitális fejlettsége nagy hatással van az ország GDP termelőképességére is. Interjú.
Nagy tételben fogad Európa az elektromos autózásra, aminek elengedhetetlen eleme az akkumulátorgyártás. Ebben a tekintetben Magyarország is kiemelten fontos szereplője lesz az európai iparnak, hiszen nagyon jelentős akkumulátoripari beruházások folynak itthon, beleértve a CATL 7,3 milliárd eurós debreceni üzemét, ami az ország történetének legnagyobb beruházása. De pontosan miről szól a technológia, amire Európa és Magyarország is feltette a jövőjét? Mi lesz a debreceni akkumulátorgyárral, ha néhány év múlva megváltozik az optimális gyártástechnológia? Merre tart most az akkumulátorok fejlődése? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában Höfler Lajos, a BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék docense, a University of Michigan és a University of Oxford korábbi kutatója volt a Portfolio segítségére.
Természeti erőforrásainkat folyamatosan éljük fel és veszítjük el. A kormányok és a vállalkozások által a világgazdaság 70%-át lefedő nettó zéró célok elérhetetlenek anélkül, hogy még ebben az évtizedben véget ne vessünk az erdőirtásoknak, és meg ne állítsuk a tengeri élővilág pusztulását, amelyek ma a globális szén-dioxid 30%-át nyelik el. – mutatott rá Diane Holdorf, az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) ügyvezető-alelnöke a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható fejlődésért (BCSDH) március 28-án tartott Üzleti reggelijén és Fórumán, amelynek fókuszában a vállalatok és a természet egymásra hatása állt.
Legyen-e Magyarország akkumulátorgyártó nagyhatalom? Lassan a fél ország vitatkozik ezen, ami nem csoda, hiszen a kérdésre adott válasz a helyi életkörülményektől az ország gazdasági fejlődéséig számos dologra kihat.
A ChatGPT tavaly novemberben robbantotta fel az internetet, és a generatív mesterséges intelligencia képességeit látva a gazdasági szereplők fantáziája is beindult: hogy lehetne a technológiát a folyamataik javítására és a teljesítmény növelésére felhasználni. Ezzel együtt egyfajta pánikhangulat is eluralkodott a munkahelyeken és az egyetemeken, hiszen a mesterséges intelligenciáról hamar kiderült, hogy egészen komplex feladatokat is el tud végezni a kódolástól a szövegírásig. A bevezetés óta már lassan fél év telt el, a rendszerek ezidő alatt rengeteget fejlődtek, ám még mindig nem teljesen egyértelmű, mire lesznek jók. Ennek szerettünk volna utánajárni, így megkérdeztünk néhány hazai szakértőt arról, milyen változásokat hozhat a generatív mesterséges intelligencia a munkahelyeken, hogyan alakíthatja a tudományos világ fejlődését, illetve milyen etikai aggodalmak merülhetnek fel a technológia bevezetésével.
Az építőipari szakképzés intézményrendszere továbbra is rendkívül szétaprózódott. A Szakképzési Törvény módosítása lehetővé tette a képzésben érdekelt vállalkozások, képző intézmények és a tanulók szorosabb együttműködését, de az építőipari duális képzésben továbbra sem vesznek részt kellő számban a vállalkozások és a pályaorientáció is gyenge. Ennek javítása érdekében az ÉVOSZ javaslatokat fogalmazott meg.
Pedig nem itt a legvonzóbb a bér.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
